Amíg az átlagmagyar 6,5 kiló halat eszik meg egy évben, addig a portugál 57-et, de az uniós átlag is 23 kiló, tehát van még hova fejlődnünk.
Szinte alig van olyan kérdés Magyarországon, amelyben ne lenne vita a politikai erők között, de abban minden kormány, párt, mozgalom, civil szervezet, komolyan vehető politikus egyetért, hogy a halfogyasztást ösztönözni kell hazánkban, mert jóval kevesebb ponty, harcsa, pisztráng – a sor hosszan folytatható – kerül a gyomrunkba, mint amennyi hasznos lenne.
Ilyenkor, karácsony előtt ez a téma mindig előjön, bár épp ez az időszak, amikor viszonylag jól teljesít a magyar, a hazai halfogyasztás 35-40 százaléka erre a pár napra esik, egyes nagy haltermelők esetében az éves forgalom 60-70 százaléka is ekkor zajlik le.
Ha tehát az év minden részében annyit halat ennénk, mint az ünnep környékén, sokkal jobban és egészségesebben élnénk
– állítják a szakemberek.
De miért is? A halban rendkívül sok olyan összetevő van, amely hasznos a szervezetnek, hiszen magas az omega-3 zsírsav-, foszfor-, jód-, fluor-, szelén-, vas-, kálium- és kalciumtartalma, de létfontosságú vitaminokban – A-, D-, B2-, B6-, és B12 – is bővelkedik. Aki ezzel – is – táplálkozik, annak nagyobb az esélye arra, hogy elkerülje a szív- és érrendszeri betegségeket, valamint az időskori szellemi leépülést, de a hal emellett a stressz, továbbá egyes allergiás kórok leküzdésében, megelőzésében is segíthet.
Ha ezt tudjuk – márpedig tudjuk, hiszen akit kicsit is érdekel a táplálkozás, és nem csak az foglalkoztatja, hogy minél gyorsabban telepakolja a hasát, az gyakran találkozhat ezekkel a meggyőző érvekkel –, akkor nem nagyon érthető, hogy az esztendők óta tartó lassú növekedés ellenére miért eszünk fejenként csak alig több mint 6 és fél kilót évente.
Sokan azzal magyarázzák ezt, hogy nincs tengerünk, nem szembesülünk azzal az üdítő látvánnyal, amellyel az olaszok, görögök, spanyolok, hogy a frissen kihalászott hal délben már az asztalunkra kerülhet. Így nem csoda, hogy nem alakult ki komolyabb kultúrája a halevésnek, megmaradtunk a csirke, disznó, marha mellett.
Ám vannak tavaink, nagy folyóink, ahonnan remek édesvízi halat lehet kifogni.
2023 egyébként a haltermés szempontjából sokkal jobb volt, mint a tavalyi esztendő,
a bőséges csapadéknak köszönhetően a tavakat fel tudták tölteni a termelők az üzemi vízszintre, valamint a takarmányárak tekintetében is kedvező fordulat köszöntött be – derül ki a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökének, Németh Istvánnak a minapi tájékoztatójából.
Köztudott, hogy Magyarországon a ponty a legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben termelt halfaj, tavaly több mint 11 ezer tonna piaci méretű korosztályt halásztak le a 26 ezer hektáron gazdálkodó tógazdasági haltermelők. A második helyen az afrikai harcsa áll, ebből több mint négyezer tonnát termeltek a precíziós zárt rendszerekben. Ezeket követi a szürkeharcsa, a süllő, a busa, az amur és a kárász. Egyébként egyre több hal kerül feldolgozott, konyhakész, csomagolt, filézett formában a fogyasztók asztalára, ami vonzóbbá teszi a vásárlást.
Ám, hogy azért javult a helyzet az utóbbi években, az a nyáron zárult Kapj rá! kampánynak is köszönhető.
Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Magyarország társfinanszírozásával indította el a halfogyasztást népszerűsítő projektet. Az Agrármarketing Centrum hét év alatt számtalan módon – többek között rendezvényekkel, roadshow-kkal és nagyszabású médiamegjelenésekkel – próbálta rávenni az embereket arra, hogy egyenek több halat, ez idő alatt több mint hárommillió embert szólíthattak meg közvetlenül, s kiosztottak 17 ezer kóstolóadagot. Ennek köszönhetően a ciklus végén csaknem húsz százalékkal több hal kerül a magyar asztalokra.
De hogy a fejlődés ellenére milyen rosszul állunk, azt jól bizonyítja, hogy
a hazai mintegy 6,5 kilóval szemben Portugáliában ugyanez a szám 57 kilónál is több, de az uniós átlag is meghaladja a 23 kilót.
Ha valaki szeretne ezen a statisztikai mutatón javítani, de fogalma sincs, hol érdemes vásárolni, érdemes beütnie a www.halpentek.hu weboldalcímet, ahol nemcsak a halboltok, hanem a termelői halárusító pontok megtalálhatóak.
A cikk elején azt írtam, nem kérdés, hogy növelni kell hazánkban a halfogyasztást. Egy dologban viszont őrült presztízsküzdelem, már-már hitvita zajlik a halimádók között, hogy a szegedi vagy bajai halászlé a jobb-e. Bár a Tisza-parti település a kedvenc városom, de azt kénytelen vagyok megállapítani, hogy szerintem a finomabb halászlevet a Duna partján főzik...
Nyitókép: Egy tál bajai halászlé a Sobri halászcsárdában a bajai Petőfi-szigeten 2015. október 14-én. Négy magyar termékkel, köztük a bajai halászlével bővült a hungarikumok listája.
MTI Fotó: Sóki Tamás
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Mennyivel adna többet a Tisza-kormány a fővárosnak? Hogyan csoportosítaná ennek érdekében az ország költségvetését? Milyen hatásköröket kapna vissza a főváros?
A bankok is készen állnak, szeptembertől sokak előtt megnyílik az út az első lakás megvásárlásához.
Beck Zoltán, Puzsér Róbert, Bod Péter Ákos, Iványi Gábor, Jeszenszky Géza, valamint Pottyondy Edina és Szél Bernadett is az aláírók között volt.
És még mi fér bele egy ilyen taktikai összedolgozásba?
Egy, a Fehér Házhoz tartozó, névtelenséget kérő tisztviselő úgy nyilatkozott: nem volt szó „szünetről”, csupán egy felülvizsgálatról.
„Elindult egy olyan egészséges dialógus a két ország között, amire már évek óta nem volt példa” – emlékeztetett Magyar Levente.
Miközben a Tisza fővárosi politikusától csak egy érzéketlen megszólalásra futotta, Magyar Péter egyetlen Ukrajnát bíráló hangot sem mert kiejteni a száján azok után, hogy ukrán toborzók vertek össze egy magyar állampolgárt, aki később életét vesztette.
